Amikor építési területén vízszintes hajlítóközpont van

Az építőiparban a „betonacél-feldolgozás” évek óta munkaigényes folyamatként számít. Azonban egy vízszintes CNC betonacél-hajlítóközpont megjelenése gyorsan változtatja ezt a megítélést.
Ez nem csupán a hagyományos hajlítógépek egyszerű fejlesztése, hanem egy ipari feldolgozóegység, amely automatikus anyagbeadást, kétirányú hajlítást, intelligens kompenzációt és adatkapcsolatot integrál. Olyan projektekhez, mint a lakóépítés, hidak, gyorsvasutak és metróvonalak, amelyek nagy mennyiségű kengyelt, horpadt végű rudat és speciális alakú elemeket igényelnek, ez a berendezés az „opcionális konfigurációból” egyre inkább a „szabványos megoldássá” alakul.
1. Milyen alapvető problémákat old meg?
A hagyományos acélbetét-feldolgozási folyamat a következő lépésekből áll: kézi anyagemelés → gépi vágás → kézi hajlítás → kézi rakodás. Ennek a láncnak négy elkerülhetetlen hátránya van:
Pontossági ingadozás
A gyűrűk kézi hajlítása a munkások látására és tapintására támaszkodik. A 135°-os földrengés-akasztókat gyakran 130°-os vagy 140°-os szögben készítik, és a méreteltérések gyakran meghaladják az 5 millimétert. Ha a felügyelő ellenőrzése sikertelen, az egész tétel újrafeldolgozásra szorul.
2. Hatékonysági szűk keresztmetszet
Egy jártas munkás és egy hajlítógép párosa naponta körülbelül 400 vasbeton acélrudat tud előállítani. Ez elég jónak tűnik, de ez csupán a „tisztán feldolgozási idő” – a anyagok emelésére, a formák cseréjére, a hulladék eltávolítására és az várakozási időre fordított idő nélkül.
3. Anyagveszteség
A kézi hajlítás kezdeti szakaszában 200 mm-es fogóhelyet kell fenntartani. A végén gyakran marad 30–50 mm használhatatlan szakasz. Egy nagyobb lakóépítési projektben ebből a szempontból számos tíz tonna anyagveszteség is adódhat.
4. Munkaerőhiány
A építőmunkások átlagéletkora több mint 45 év, és a fiatalok kevés hajlandóságot mutatnak az iparágba való belépésre. Csúcsidőszakokban nehéz ideiglenesen munkavállalókat toborozni, és a munkavállalók minősége nagyon változó, ami nehezíti a stabilitás fenntartását.
A vízszintes hajlítóközpont bevezetésének logikája az, hogy ezeket a négy problémát a mechanikus, hidraulikus és algoritmikus szakemberekre bízzák.
II. Hogyan működik ez az eszköz?
A főbb hazai modelleket példaként véve a vízszintes hajlítóközpont alapvető felépítése a következő:
Tárolórács: Képes 3–8 tonna tekercs- vagy egyenes vasbetonacél rúd tárolására.
Automatikus tápláló mechanizmus: Szervomotoros meghajtású, táplálási pontossága ±1 milliméter.
Egyenesítő egység: Többhengeres, kétirányú egyenesítés a nyersanyag belső feszültségének megszüntetésére.
Hajlító mechanizmus: Kétfős vagy egyszerű fej, vízszintes síkban 0–180 fok között állítható
Kész csúszó állványzat: Automatikusan kibocsátja a hajlítás után, csatlakoztatható szállítószalagra vagy robotra.
Működési eljárás:
A munkavállaló megadja az érintőképernyőn a megerősítő rudak átmérőjét, hosszát, hajlítási szögét és mennyiségét.
A rendszer automatikusan kiszámítja a táplálási hosszt, a hajlítási sorrendet és a kikerülési pályát.
Egy gombnyomásra elindul, és a berendezés automatikusan végzi a táplálást, vágást, hajlítást és kibocsátást.
A kész termékek meghatározott mennyiségben halmozódnak fel, és csak kézi kezelésre vagy kötésre van szükség.
Fő paraméterek (a legelterjedtebb modellek példájaként):
Feldolgozható átmérő: φ6–φ32 (hegesztett rudak / egyenes rudak)
Maximális hajlítási szög: ±180°
Hajlítási sebesség: 45–60° másodpercenként
Egyetlen gyökér feldolgozási ciklus: 4–8 másodperc (a mérettől függően)
Vezérelt tengelyek száma: 4–6 tengelyes szervó
Adatfelület: Támogatja az USB-meghajtóval történő importálást, a helyi hálózaton keresztüli adatátvitelt és a BIM-integrációt.
III. A hozzá kapcsolódó változások nem csupán a „munkaerő-csökkentést” jelentik.
1. Pontosság: „±5 milliméterről” „±1 milliméterre”
A berendezés zárt hurkú vezérlőrendszert alkalmaz, amelyben az enkóderek valós idejű visszajelzést nyújtanak a betáplálási és hajlítási pozíciókról. A hajlítási szöghöz rugalmassági kompenzációs együttható állítható be, és a 135°-os horpadás kialakítása után mért szögeltérés ≤ 1°. Ez a stabilitás a védőréteg vastagságára és a nagysebességű vasúti dobozgerendákra vonatkozó szigorú követelményeket támasztó előregyártott elemek esetében elérhetetlen a kézi műveletekkel.
2. Hatékonyság: Az egy géppel elérhető napi termelési kapacitás – 12 000 darab – nem határérték.
Egy vízszintes hajlítóközpont, amely folyamatosan 8 órán át működik, 8000–12 000 darab horgonyvasat tud feldolgozni, ami 8–12 képzett munkás teljesítményének felel meg. Sőt, a berendezés 24 órában üzemelhet, és az éjszakai műszakban csupán egy személy szükséges jelenlétére.
3. Anyagkihasználási arány: 98%-nál több
A számvezérelt tápláló rendszer pontosan szabályozza a kezdőszakasz és a maradék anyagok hosszát. Többféle acélrúd vágása esetén automatikusan optimalizálja a kivágási sorrendet. Egy bizonyos hídépítési projektben a berendezés bevezetése után az acélrúd-veszteség aránya 4,2%-ról 1,1%-ra csökkent.
4. Termékváltás: „Fél óráról” „30 másodpercre”
A hagyományos hajlítógép használata során a formák szét- és összeszerelése, valamint a határhelyzetek beállítása szükséges, amely 15–30 percet vesz igénybe. A vízszintes hajlítóközpont gyorscserélhető forma-rendszert alkalmaz, és az előre beállított programok meghívásával a méretek gyorsan átválthatók, így a gépátállás ideje 30 másodpercre csökken. Ez különösen fontos kis tételű, többféle méretű alkatrész gyártásánál (pl. szabálytalan keresztmetszetű oszlopok és nem szabványos gyűrűk esetén).
IV. Mely projektekhez ajánlott leginkább a bevezetése?
A berendezés hároméves alkalmazási adatai alapján a következő három projekt típus nyújtja a legnagyobb előnyöket:
Magas építésű lakóépületek / nagy közösségi épületek
A szokásos megerősítő rudak nagy mennyiségben szükségesek, és viszonylag koncentrált méretekre van szükség. Egyetlen berendezés kielégítheti a 50 000–100 000 négyzetméteres építési térfogat megerősítő rúd-igényét, és a berendezés költsége 3–4 hónapon belül megtérül.
2. Nagysebességű vasút / Távolsági vasút
A dobozgerenda megerősítő rudainak méretei egységesek, a mennyiség rendkívül nagy, és a méreteltérésekkel szemben támasztott követelmények extrém magasak (általában ≤ 2 mm). Jelenleg a főbb vasúti gerendagyártó telepek gyakorlatilag mind horizontális hajlítóközpontot alkalmaznak.
3. Előregyártott elemek gyára
A PC-elemeknél a kengyelkonzisztenciával szemben szigorú követelmények vannak, és szükséges egy automatizált összekapcsoló szerelőszalag. A berendezés kommunikációs interfészekkel van felszerelve, így összekapcsolható a kompozit lemezek és lépcsőzáró formák gyártási platformjaival.
V. Mire figyeljen a kiválasztáskor?
A jelenlegi piacot főként két csoportra osztják: belföldi és importált berendezések. A kiválasztási ajánlások a következők:
Feldolgozási tartomány
Ha a fő feldolgozandó anyag kis méretű menetes acélbetétek (φ12-es átmérő és kisebb), akkor könnyűsúlyú gépet lehet választani; ha φ25-ös vagy nagyobb átmérőjű egyenes acélbetétek feldolgozása szükséges, akkor figyelmet kell fordítani a főegység teljesítményére és a gépkeret merevségére.
2. Görbített fejszerkezet
A kétfejes modell hatékonyabb, de ára körülbelül 30%-kal magasabb. Az egyfejes modell kisebb helyigényű és alacsonyabb meghibásodási arányú, így kis- és közepes méretű projektekhez ajánlott.
3. Szoftver használhatósága
A vezető gyártók jelenlegi eszközei támogatják a CAD-rajzok közvetlen importálását és az automatikus méretek felismerését. Egyes márkák felhőalapú platformokat is kínálnak, amelyek lehetővé teszik a feladatok távolról történő kiosztását és a gyártási eredmények irodából történő megtekintését.
4. Szervizszolgáltatás
A acélfeldolgozó berendezések napi munkaideje hosszú. Az utánpótlás-szolgáltatás reakciósebessége közvetlenül befolyásolja a építési ütemtervet. Ajánlott olyan márkákat választani, amelyeknek szervizközpontjaik vannak a projekt helyszínét tartalmazó tartományban.
Hat. Mit jelent a berendezés érkezése?
Egy vízszintes hajlítóközpont ára 400 000–1,2 millió jüan között mozog. A fővállalkozó számára ez nem csupán tárgyi eszközök beszerzését jelenti, hanem egyben a termelési szervezési módszer megváltozását is.
A hagyományos feldolgozási módszer szerint az acélváz a „hátsó támogatás”. A berendezés érkezése után a feldolgozási szakasz elkezdi mutatni az ipari termelés szabványosításának, digitalizálásának és reprodukálhatóságának jellemzőit. A projektvezető ugyanúgy kezelheti a kész acélrudakat, mint a betont, és a tervező ugyanúgy rendelheti a gyűrűrudakat, mint ahogy egy gyárban a termelést tervezi.
A acélipari munkásoknak többé nem kell lehajolniuk anyagok felemelése vagy szögek tapasztalati becslése közben. Ehelyett a képernyőre érintéssel történő működtetés, a paraméterek beállítása és a berendezés karbantartása elsajátításával kezdik meg tanulmányaikat.
Ez a változás, amelyet ez a berendezés hozott létre, és ez az átalakulás zajlik jelenleg a építési területen.